2013. október 27., vasárnap

Szóval az úgy van, hogy unom. Uncsi, keressük az összhangot, megtaláljuk, juj de jó. Te is azt? Jé, én is. Hát ezt? Ezt is , de jó. Ha valamiben meg nem egyforma az ízlésünk, akkor az jaj de rossz.
Hogy mit imádtam A.-ban? Hogy megmutatta a filmjeit. Hogy elvitt oda, ahol még nem jártam. De még a Velencei-tónál is: az északi parton sosem strandoltam. Mindig váratlan volt, amit csinált meg amit szeretett, a reggelije, a szokásai, nem tudom, minden. Minden.

Nincsenek megjegyzések: