Most szombat délelőtt van, szép napos idő. Van dolgom mára és holnapra is, de ha egy pillanatig nem olvasok vagy telefonálok vagy dolgozom vagy számítógépezek, akkor rám tör a hisztéria. Komolyan nem tudom, mi a franc ez, ilyen intenzitással.
Most már nem láttam egy hónapja. Nem írt majdnem két hete és nem telefonált 5 napja. El kéne múlnia. Basszameg, nincs is mire számítanom. Itt van Pesten és tojik rám, nem akar találkozni, nem ír, nem hív, valamit csinál, valakikkel. Nem érdekli, hogy én mit csinálok.
Leírom, elolvasom, nem segít. Nem tudom, mit csináljak.
Várom a keddet.