Cecília képe a facebookon. Miért akarna bárki is velem .....bármit, bármikor? Az idő. Ellenség.
Új hét kezdődik, irgalmatlanul sok dolgom van: visszarendeztem a bútorokat, most van egy csupasz falam, ahová oda kell próbálnom az új falvédőt, a MIKOR, HA NEM MOST?! felirattal. Ha bosszant, akkor mást kitalálni. Felkészülni az októberi vásárokra, a múzeumosra is meg az enyémre. ( "Mert szerinted egy pasas csak úgy kilátogat egy iparművészeti vásárra... " Miért nem mondtál semmit?" " Feszengtünk rendesen."), mosni, kitakarítani a fürdőszobát, varrni, szőrteleníteni, bekrémezni, főzni, Updike könyveket átválogatni, pincébe menni, felmosni, táskákat varrni, babákat fényképezni, írni és telefonálni a kuncsaftoknak, nem mindig A.-ra gondolni. Nem belehalni, ha mégsem hív. Abba sem, ha találkozunk de csak a szakítás tényét erősíti meg. Túlélni.