Hétvégén már nagyon vártam, és amikor megjött, az annyira jó volt. Bekínlódta magát a kapun, a sporttáskájával meg a százkilós laptoppal, miközben a teraszról néztük többen, csajok. És nagyon magas, nagyon csinos, sötétkékben volt, szőke, kicsi szőrzet, az erős karja, a szeme, amikor mosolyog, a lassú és nyugodt hangja, nekem nagyon nagyon tetszik.
Ezt megírnám neki is, de inkább nem. Nem azért, mert elbízná magát, hanem mert most nyugiban kell lennem, hogy kiderüljön, mi lesz/mi van.