Most így hogy fogok tudni elegánsan kívül maradni a dolgon, vagy hogy drága édesanyám kifejezésével éljek: nem beleélni magam?
Hirtelen felindulásból tópartra menni autóval és kutyával, állandóan szerelmeskedni, fennmaradó időben békésen üldögélni és értelmesen beszélgetni mindenféléről?