Az esték rosszak. Néha az egész napok azok. Reggel van egy kis idő, amikor azt hiszem, mindent magam mögött hagytam. De aztán rájövök, hogy egy fenét.
És persze, nem segít a november, a köd, a hideg - bár megnéztem volna ezt A.-val és az ő mindenféle vidám programjaival, mert mászkálhatnánk, az biztos. Még abba a kurva temetőbe is kimennék vele. Nem beszélve az itthoni összebújásokról, 5-kor már kukk sötét van. Filmet néznénk, főznék valamit, dugnánk.
Álmodik a nyomor.