Nem tudom, merre induljak el. Még azt sem tudom, hogy az lenne-e a helyes út, hogy hagyjam, majd történnek a dolgok vagy kezdjek valamit el huszárosan?
Írjam le, amik a felmerülő lehetőségek? Jó,miért is ne. Ez ezért van.
1. Csendben maradni egy darabig - levonulni a facebookról, nem pofázni mindenkinek mindent az érzelmeimről meg a kétségeimről, csak mosolyogni meg hallgatni. Hallgatni. Egy darabig.
2. Felhívni a pszioizét és időpontot kérni.
3. Írni S.-nek, hogy nincs-e kedve újra megpróbálni, persze okosabban és ügyesebben a részemről.
4. Kitalálni leírni és betartani napi rutinokat.
5. Kicsicsázni magam és igenis keresgélni és menni és próbálkozni.
6. Minden régi dolgot felszámolni és csak újakat keresni.
Most ezek jutottak eszembe, de lássuk részletesen az összeset.

1. Ez szépen passzolna a tegnapi hellingerhez. Mondjuk kijelölni a március ....10-ét, vagy a március harmadikát de addig csinálni. Levonulni : nehéz. Szeretek pofázni, szeretek jó kis üzeneteket meg képeket kirakni, Etelka oldalt mindenképpen csinálnom kell, Titkosat meg szeretném, akkor nem sok marad, legfeljebb a nyilvános. Elég? Kevés? Marhaság?
2. Na jó, ezt mindenképpen meglépem.
3. Ez....izgi. Mondjuk megléphetem holnap délelőtt, aztán ha nem, akkor mehet a duzzogó csend még könnyebben, ha igen, akkor valaki végre megdugna. Tudnám csinálni ügyesebben? Talán. Most már ugye tudom, hogy mindenkibe beleszeretek,  akit közel engedek magamhoz, szóval ha megint ez történne, akkor tudnék szólni és leállni. Amiért még a dugáson kívül jó lehet: az izgalom, a mindig napra kész forma ( én és a lakás) és az, hogy ő tényleg egy enbéeggyes férfi - méltóságon aluli szerető nem kellene.
4. Ennek mondjuk neki kéne állni már ma.
5. El lehet kezdeni. A tavaszi divat úgyis most kezdődik, már ma megcsinálhatom a füzetet. A menés meg benne van a négyes pontban.
6. Talán fokozatosan menne, mert ha holnap írni akarok S.-nek, meg hétvégén V. jelentkezni fog, akkor ugye elvágólag nem lehet ezt megtenni. Meg hát kire is gondolok? A.-ra. De neki ügyesen nem írok és nem beszéltünk a január 4-i telefonbeszélgetés óta. Ami a kórházban volt. És aminek az volt a vége, hogy majd beszélünk, ő mondta... mert nem tartom számon, aha. Ha csendben lennék, akkor azt észrevenné, amennyiben figyel. És nem változna semmi, ha nem...
Nem is rossz terv.