2014. május 19., hétfő

Aztán meg kell az nekem, hogy azon gondolkodjam, unja-e már a fejem? A csípőm, a dumám, a hajam, a főztöm, a szagom? Hogy izguljak, felbukkan-e régi nő, szimpatikus lesz-e a munkatársnő vagy a bankos kisasszony?
Amikor régen sem hittem sokáig semmiben akkor hogyan lepkéztem be ezt az embert úgy, hogy nem féltem pár hétig semmitől?

Nincsenek megjegyzések: