Amikor közben felajánlottam neki, hogy a számba veszem, de nehezemre esett kiengednem a combjaim közül - elhangzott az ominózus " hívd el egy barátnődet" mondat.
1. olyan, mint a többi férfi ( ez egyszerre szomorú és vidám tény).
2. könyörgöm, miért nem vesz magának egy ilyen élményt, megteheti!
3. széles mosollyal azt feleltem, ha szerez nekem egy olyan kaliberű férjet, mint ő, akkor megoldom .De azt már nem értem, hogy ettől a mondattól nem azon rugózott, hogy mit fogunk tenni hármasban ( mondjuk semmit, mert én belehalnék a fájdalomba), hanem azon, hogy milyen legyen az a férfi. Önimádó? Látens buzi? Vagy egyszerűen a szívén viseli az életem jobbra fordítását?